Soltész: Bulgária ma is védi Európát
Akárcsak az oszmán-török hódítás idején, Bulgária ma is védi Európát - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden az MTI-nek Szófiából telefonon nyilatkozva
Kína harmincezer adag oltóanyagot ajándékozott Montenegrónak
Harmincezer adag oltóanyagot, a Sinopharm vakcináját ajándékozta Kína Montenegrónak szerdán, így csütörtöktől már ezzel a szerrel is tudnak oltani a 620 ezres Adria-parti országban.
Megkezdték az oltást Bosznia-Hercegovinában
Megkezdődött a koronavírus elleni oltások beadása Bosznia-Hercegovinában pénteken, a legelső vakcinákat az ország többségében szerbek lakta részének egészségügyi dolgozói kapják meg - közölte a Banja Luka-i RTRS közszolgálati televízió.
Koszovóban március elejére várják az első adag oltóanyagot
Március első hetében érkezhetnek meg az első adag, koronavírus elleni oltóanyagok Koszovóba - jelentette ki hétfőn Isme Humolli, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pristinai irodájának vezetője
304 óta Nikodémiai Szent Adorján (Adrianus) napja, Lisszabon, valamint a katonák, börtönõrök, hóhérok, kovácsok, követek védõszentjének ünnepe.
1326-ban megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejûleg Lengyelország királya), az elsõ európai uralkodó, akinek serege nagy gyõzelmet aratott a törökök felett. († 1382)
1512-ben megszületett Gerhardus Mercator (eredeti nevén: Gerhard Kremer) németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az elsõ modern térképet.
1534-ben meghalt Correggio itáliai festõ, a korai cinquecento egyik legnagyobb alakja, a perspektivikus kupolafestés megalapítója.
1558-ban Francisco Fernandes bemutatta Európában a dohányt.
1608-ban Rákóczi Zsigmond lemond erdélyi fejedelmi trónjáról Báthory Gábor javára.
1827-ben meghalt Alessandro Volta olasz fizikus, aki az elsõ elemet készítette. (* 1745)
1836-ban elkészítette Samuel Colt az elsõ pisztolyát, egy 34-es kaliberût.
1849-ben Damjanich János és Vécsey Károly csapatai a szolnoki csatában gyõzelmet aratnak a császáriak fölött, és elfoglalják Szolnokot.
1868-ban Angliában C. H. Gould szabadalmaztatta a tûzõgépet.
1871-ben Braziliában megszületett Maria do Carmo Geronimo aki 129 évet élt.
1871-ben megszületett Rosa Luxemburg lengyel-német szocialista, írónõ, aki 1916-ban írta "A szociáldemokrácia válsága" címû mûvét. "Bloody Rosa" 1918-ban kulcsszerepet játszott a Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Spartacus Szövetség megalapításában. († 1919)
1872-ben George Westinghouse Jr szabadalmaztatta a légféket.
1897-ben megszületett Madame Csang Kai-sek kínai szociológus, akit a nyugati világ Kína szószólójaként ismert meg, erõfeszítéseket tett az ellenállásra a japán erõszak ellen, amely Kína megtámadásával kezdõdött az 1930-as években.
1907-ben elõször közvetítettek zenemûvet rádión.
1918-ban Szovjetunió fõvárosa Petrográd helyett Moszkva lett.
1922-ben Bologna-ban (Olaszország) megszületett Pier Paolo Pasolini rendezõ, színész, forgatókönyvíró, zeneszerzõ (Ferrara hosszú éjszakája, Rogopag, Teoréma, Dekameron, Canterbury mesék, Salo, avagy Sodoma 120 napja). († 1975)
1929-ben meghalt David D. Buick skót születésû amerikai gyáros, az autógyártás úttörõje (* 1854)
1946-ban Winston Churchill elõször használta a "vasfüggöny" kifejezést egy Missouriban elmondott beszédében.
1953-ban a Moszkva melletti Kuncevóban 73 éves korában meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának elsõ titkára, aki 1927-tõl korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. (* 1878)
1953-ban meghalt Szergej Prokofjev orosz zeneszerzõ. (* 1891)
1987-ben elõször indítanak csõdeljárást egy jelentõsebb cég, a Veszprémi Állami Építõipari Vállalat ellen.
1996-ban az 1972-es hatputtonyos tokaji aszú elnyerte a világ legjobb fehérbora címet.
1997-ben 25 év után elõször találkozott Észak- és Dél-Korea béketárgyalásokon.
Ma ünneplik névnapjukat: Adorján, Adrián, Adrienn, Olívia, Virgil
